A Szabadság csillaga a magyar nemzet születésének fényes emlékű időszakát beszéli el. A kalapos király halálával, a Szent Korona hazatérését ünneplő 1790-es évvel veszi föl a fonalat, megidézi az alkotás lázában égő reformkor két évtizedét, s kegyelettel adózik a polgári jogegyenlőség alkotmányáért és a magyar állam függetlenségéért vívott eposzi küzdelemnek. Megszólalnak a korabeli források, a történeti kép szakkönyvi hitelű, de a stílus oldott és színes, akár a szépirodalmi olvasmányoké.