EZ EGY ODA-VISSZA REGÉNY.
Miután elolvasta az ember a nyomtatás sorrendjében, talán érdemes elolvasni még egyszer, a végétől indulva, fejezetenként hátrálva előre. Aki akarja, kezdheti rögtön így. Vagy akár összevissza. Mindenesetre sem a szövegnek, sem az olvasóknak nem árt, ha kétszer. A szerző azért nagyon örül, ha legalább egyszer.
EZ AZ IDŐ REGÉNYE.
A változást próbálja megragadni. Fejlődést és visszafejlődést. Elmúlást és múlást. Hanyatlást és haladást. Gyászt és reményt.
EZ EGY TÖRTÉNELMI REGÉNY.
Egy város, egy nép, egy törzs históriája. A jelenből indul, s hátrál visszafelé a múltba. Kétezer év magány. A cselekmény összetartó ereje egy titokzatos szöveg, a Hattyús kézirat, a manuscriptum. Minden korokban próbálják megfejteni, kevés sikerrel. Ennek folytán a magyar nyelv kialakulásának néhány fordulópontját is számba veszi.
EZ EGY HITTEL ÉS ISTENEKKEL FOGLALKOZÓ REGÉNY.
A világvallások így vagy úgy szerepet – szereplőt – kaptak benne.
EZ TALÁN NEM IS EGY REGÉNY, HANEM EGY REGE.
Amolyan eposzféle, prózában. A fejezetek nem a hagyományos módon kapcsolódnak egymáshoz.
EZ TALÁN NEM IS EGY …
hanem valamiképpen több. Sokkal több. Így hát többszörös üdv az olvasónak.
