„Az idegen ellenállás nélkül tűrte, hogy rázza. Nem mozdult, nem védekezett. Amikor hallgatása miatt nyugtalankodva közelebb hajolt hozzá, az volt az érzése, hogy nem is lélegzik.
Kínos nyugtalanság fogta el, nagy veszély előérzete. Hirtelen elhatározással maga felé fordította az alvót, lerántotta a fejéről az utazósapkát, mely a fél arcát eltakarta.
Akkor nagyot kiáltva iszonyodva hátrált.
Fedetlen fővel feküdt előtte az idegen, és a felöltő felgyűrt gallérja is lecsúszott róla. Semmi sem takarta többé a fejét. És Gomar mégsem látta az arcát. Nem láthatta, mert nem volt arca…”
A grenoble-i gyors elindul, s ezzel kezdetét veszi egy fergeteges krimi amerikai gengszterekkel, francia cinkosokkal, kokainista nővel, vitriolos gyilkosságokkal a vonaton, amerikai sztárnyomozóval, féltékeny francia felügyelővel, bugyuta vizsgálóbíróval, emberséges főügyésszel, kisstílű párizsi szélhámosokkal, alaposan összekuszált, kibogozhatatlannak tűnő szálakkal.
