"Ezeket a verseket huszonöt esztendő alatt úgy-ahogy megírtam, az ajánlószöveg megírása azonban olyan számomra, mint amikor egy férfi rúzsozza magát, hogy szebbnek tessék. De hát tessék: miféle verseket ajánlok itt az olvasó figyelmébe:
Olyanokat, amelyek mögött a szerző élete, életmódja és életének gyarló lehetőségei szinkronban vannak a versek szövetével, azzal a színes (olykor sötét) anyaggal, amelybe élete felvetőszálai közé beleszőtte ábrándjait egy eszméről, indulatait a szerelemről, véleményét a társadalomról, és az összejött – vagy össze-sem-jött – kapcsolatokról.
Az úgynevezett „örök halál”-lal való szembenézésem esetében ennyi volt a lehetőségem."