A világhírű bestsellerírót ebben a könyvében egészen új oldaláról ismerhetjük meg. Ezúttal azok helyett beszél, akiket senki sem hallgat meg.
Fia halála után Danielle Steel – névtelenségét mindvégig megőrizve – tizenegy éven át járta San Francisco utcáit kis csapatával, hogy könnyítsen a hajléktalanok sorsán, segítse túlélésüket. Saját pénzén meleg ruhát, takarót, tisztálkodási szereket vásárolt, hogy ellássa őket a legszükségesebb holmikkal. Mesterkéletlenül őszinte és mélyen megindító visszaemlékezésében fájdalmasan szép és hiteles portrét fest azokról a magukra hagyott emberekről, akikkel az utcákon találkozott.
Danielle Steel új könyve egyszerre szól szívünkhöz, lelkünkhöz és értelmünkhöz. Életre kelti a bennünk szunnyadó jóságot. Üzenete igaz és mély: az ember számára a legfőbb erkölcsi kötelesség a szeretet. Ennél fontosabb parancsolat nem létezik.