Nem sok minden változott itt az utóbbi húsz évben. Zsadan új regénye a nagy sikerű, fergeteges humorú Depeche Mode-hoz hasonlóan a kelet-ukrán határvidéken játszódik, de most már valamikor a 2000-es években járunk. Az egykori tengő-lengő egyetemista, Herman Koroljov időközben felnőtt: immár nem rendszerváltás-kori tinédzser, hanem posztszovjet lúzer, akinek haszontalan bölcsészdiplomája ellenére sikerült értelmetlen munkákkal megkapaszkodnia az életben. Egy nap telefonhívást kap a kisvárosból, ahol felnőtt. Bátyja beosztottja jelentkezik, és közli, hogy főnöke, aki benzinkutat és autójavító műhelyt üzemeltet, váratlanul eltűnt: Berlinbe vagy Amszterdamba utazott. És aligha jön vissza. Herman odautazik, hogy megtudja, mi történt, mivel papíron az ő nevén van a bátyja vállalkozása, amivel most kezdenie kellene valamit. A benzinkútra a város maffiózóhatalmasságai szeretnék rátenni a kezüket, és nem válogatnak a módszerekben. Herman választás elé kerül: elfogadja-e a felkínált összeget, és meneküljön vissza a maga unalmas, de veszélytelen életébe, vagy vegye fel a harcot, próbálja megvédelmezni bátyjával közös tulajdonát, összefogva az egykori haverokkal, a legendás focicsapat tagjaival, akiknek ez a sivár kisváros a hazájuk.