A már javában nyugdíjas újságíró, aki az utóbbi években megannyi intellektuális próbálkozás mellett, mint a fél évszázada pusztuló, általa rendbe hozott szentendrei zsidó temető gondnoka hallatott magáról, egyik versében – mert hogy költőként kezdte – kamassziózisnak, a felnőtté válás képtelenségének nevezte azt a kórképet, amelyben maga is szenved.
A megkésettség és ez a túlhordott attitűd jellemzi ma is a sajtóba a múlt század 70-es éveinek elején, jóval a krisztusi koron túl berobbant Kertész Pétert, akiről már a startnál érzékelni lehetett, hogy nem akármilyen munícióval érkezett. Személyes sorsa – deportálás, édesapja elvesztése, árvaház, tébécé, hajléktalanság – eleve behatárolja érdeklődési körét, amely a mindenkori hátrányos helyzetek, előítéletek, kisebbségi sorsok felderítésében nyilvánult meg: üzemi újságíróként éppen úgy, mint parlamenti tudósítóként. Folyvást úton volt, járta az országot, hogy tapasztalatairól beszámoljon. Tudósításban, tényfeltáró riportban, interjúban, publicisztikában egyaránt. Így aztán szinte minden falnak – amit tanult kollégái gondosan kikerültek – nekiütközött. Mivel, mint afféle outsider, abban reménykedett, hogy általa is megy majd előbbre a világ.
Nyugdíjba vonulásáig három országos lap főmunkatársa volt: Magyar Nemzet (nem tévesztendő össze az ilyen néven ma is megjelenő napilappal), Népszabadság, Magyar Hírlap. Az életművéért méltán Pulitzer-emlékdíjas Kertész Péter látszólag mindent elért, amit magyar újságíró elérhet ezen a kinek rögös, kinek akadálymentes pályán. Ő volt a háború utáni ez ideig egyetlen magyarországi sajtósztrájk vezetője.
A Felülvizsgálat rövid időn belül Kertész Péter ötödik könyve. Az előzőek: A Komlós (2002.), Nehéz zsidónak lenni (2003.), Kis ékszerdoboz (2003.), zsinórmérték (2004.), A könyvek hídja (2005). Valamennyi kiváló (újság)írói teljesítmény. Ezúttal az egészségüggyel kapcsolatos publikációiból válogatott össze egy kötetre valót. Az országos és más lapokban megjelent, aktualitásukat mit sem veszített írásokból végigkísérhető az elmúlt negyedszázad.
