"A Potsdamer Platz rommezőjét pontosan kettészelte a fal, amely itt ráadásul pajkosan áradó tavaszi patak módjára hetyke kanyart vett. Nagy, üres sivatag volt évtizedeken át a nevezetes tér szögesdróttal, farkaskutyákkal, Trabant- szerű keleti terepjárókkal. A nyugati részen volt egy vadászles, onnan jól láthattuk a kiszélesedő, több futballpályányi senki földjét. A nyolcvanas években egy barátom barátja lakott a Potsdamer Strassén, pesti disszidens fiú, akinél átboroztunk néhány estét a hosszúra nyúlt ifjúság alkonyán. A fiú német földön a rend és a tisztaság megszállottja lett. Egyszer egy amerikai stewardess érkezett hozzá, a New York-Berlin járatra kérve magát egy szeretkezés kedvéért. A lány mesélte reggel kicsit nevetve és nagyon meglepődve, hogy amikor az aktus kezdetén még kortyolt egyet az ágy mellé kikészített pezsgőből, akkor a barátunk (visszanemesített családneve megegyezett egy hazai munkásmozgalmi vezérével) meztelenül és merev állapotban kiszaladt a konyhába elmosni az üres poharat. Új-német lelke nem viselte volna el, hogy egy mosatlan pohár mellett adja át magát a szerelemnek." (A régi-új Berlin)
