Ebben a könyvben mindenki sétál, vagy sétálni készül. Látszólag minden különösebb cél nélkül. Ugyanakkor végig érezni, hogy ezeknek a sétáknak tétjük van. Szólnak, pontosabban hallgatnak valamiről. Hogy miről? Talán a keresésről, talán a hazatérésről, talán a világ értelméről-értelmetlenségéről. A szereplők tudják, hogy nem érhetnek célba, de tudják azt is: nincs más választásuk, mint hogy megpróbálkozzanak ezzel. Nem lehet nem úton lenniük, le kell törlesszék adósságukat. Rejtélyes módon mindannyian (vagy mindannyiszor?) ugyanoda jutnak el. Farkas Péter könyvében nincs különbség álom és valóság között, ami megtörténik, az a múlté.