Ha nem lennének angol kosztümös filmek és szürkéskék szemek, a világ is sokkal biztonságosabb hely volna. Legalábbis így vélekedik Mészöly Dóra, a LEI magazin újságírója, amikor elhatározza, hogy interjút kér a híres angol színésztől, Edward Yorke-tól. A feladat egyszerűnek tűnik, hiszen a férfi éppen Budapesten forgatja legújabb filmjét, ám a kezdeti biztató jelek után az ügy egyre bonyolultabbá válik… A lány váratlan akadályok sorával találja magát szemközt, ám az egyébként is makacs természetű Dóra nem ismer lehetetlent. Minden találékonyságát latba vetve üldözi tovább a színészt, miközben kalandjai hol filmgyári díszletek közé, hol egy magánnyomozó irodájába, hol az éjszakai Budapest kocsmáiba, hol egy londoni szállodába sodorják. De vajon sikerül-e rátalálnia Edwardra?
MÖRK LEONÓRA az Elle magazin főszerkesztő-helyettese, előtte évekig a Nők Lapja munkatársaként dolgozott. Hősnőjével, Mészöly Dórával szemben nem az interjú a kedvenc műfaja, de ha valaki igazán felkelti az érdeklődését, ő sem adja fel könnyen…
„Vágyni, csodára várni, álmodozni: jó. Tudom, mit érezhetett a könyv szerzője, amikor megszületett benne a vágy. Ismerem az érzést, ami a csoda közelében meglep, és az álmodozás sem áll távol tőlem. Mörk Leonóra nagyon pontosan és végtelenül önironikusan mutatja be a fázisokat. Egyszer én is évekig üldöztem egy német punkénekest. Aztán, amikor elkaptam, a fülembe csengtek egy kedves versnek a sorai: »Nem akarok elérni semmit. Nem akarom, hogy ne legyen mire vágynom.« Hogy a könyv újságíró főszereplője mit érez a kalandok során, nem árulom el. Járjuk vele végig az utat. Könnyen magával húz, élvezet követni. A vége meg: maradjon csattanó.”
